A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ebben a hagyományban megmagyarázza, hogy el kell hárítani a károkozást és annak bármilyen megnyilvánulását és különböző formáit, saját magunkról és másokról is. Senkinek sem megengedett, hogy akár saját magát vagy másokat bántalmazzon. Nem megengedett, hogy a károkozást (hasonló) károkozással viszonozza valaki is, hiszen a károkozás károkozás marad, kivéve, ha a qiszász (a törvényileg engedélyezett megtorló büntetés) alapján történik, túlkapásra való vetemedés nélkül. Majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) világossá tette a fenyegető intést: károkozás fog történni azzal, aki kárt okozott az embereknek, illetve ellenségeskedés fog arra szállni, aki ellenségesen viselkedett az emberekkel.

• Ez a hadíth megtiltja a károkozás hasonlónál nagyobb mértékű viszonozását.
• Allah soha semmi olyat nem parancsolt meg az Ő szolgáinak, ami az ő kárukra vagy sérelmükre lenne.
• Tiltott a károkozás, a viszonzásképp adott károkozás úgy szóban, mint tettben.
• A viszonzás a cselekedet típusától függ: aki kárt okoz, annak Allah is kárt, sérelmet fog okozni, aki ellenségeskedést követ el, azzal szemben Allah is ellenségeskedést fog elkövetni.
• A törvényi alapelv: (az Iszlám) Törvénye nem ismeri el a darart és tiltja a dirárt.